2015. november 13., péntek

Robotpilóta

Hű...Mióta megírtam az utolsó bejegyzést, legalább minden második nap eszembe jut, hogy erről meg arról mennyire szívesen írnék, csak aztán 10-ből (eddig) 10x inkább aludtam / mostam / mosogattam...és a dolog úgy ahogy volt elfelejtődött. Úgy képzeltem ezzel az ide-oda toligálással max fél év, talán 8-9 hónap telhetett el, na de most látom, hogy dehogyis, mert már egy éve volt, hogy utoljára írtam...Nem szép dolog, tudom, de közben annyi minden történt, kisBé már majdnem 2 és fél éves, beszélő járókelő bölcsis én meg hullafáradt dolgozó anyuka...Na erről fogok írni most, jó?

Hogy milyen visszamenni dolgozni másfél év babázás után? Pont olyan, amilyennek elképzeljük, csak egy kicsit talán még fárasztóbb. Az ember az otthon töltött idő alatt azt gondolja, nem létezik, hogy valami ennél is fárasztóbb legyen, hiszen egy perc megállás sincs... Mai napig nem tudom, hogy gyerek mellett dolgozni fárasztóbb-e, mint otthon lenni vele, de úgy saccolom, hogy az. Nem is feltétlenül fizikailag, inkább lelkileg. Nehéz feldolgozni, hogy nem lehetsz nonstop a gyerekeddel, nem tudod mit csinál nap közben, nem felügyelhetsz minden egyes falatot, amit a szájába vesz stb...és ez kreál egy alapbűntudatot, amit minden egyes nap magaddal viszel a munkába, legalábbis én...

De az biztos, hogy van 1-2 dolog a munkás életben, ami a hipermenő, például: EBÉDSZÜNET.
Ez a gyönyörű szóösszetétel  két olyan szóból tevődik össze, ami otthon még csak fel se merülhet. 
1. Ebéd - Tessék? Hol? Mikor? Van, aki szokott? Délben? Ez komoly? (Merülhet fel egy otthonmaradós anyukában.) És ez komoly, ebédelni lehet, abszolút elérhető dolog, egy dolgozó anyukával minden nap megtörténik, ráadásul ebéd időben. 
2. Szünet? - Bizony, jól hallottad, idő, hosszú percek (több db), amit azzal tölthetsz, hogy nem csinálsz semmit vagy esetleg olyan dolgot csinálsz, amit magad miatt teszel. Hihetetlen, de igaz, ez egy olyan dolog, ami a dolgozó anyukák privilégiuma - pici kárpótlás.

És hogy hogyan lehet túlélni a napokat 8 óra munkával - 8 óra kialvatlansággal és 8 óra kifáradással úgy, hogy azért próbáljuk meg kicsit jól is érezni magunkat a bőrünkben? Elmondom, én hogy csinálom - próbálom csinálni. Szóval be kell valljam én már elég rég bekapcsoltam a robotpilótámat. Valójában azt hiszem magától bekapcsolt, amikor visszatértem a munkás életbe és azóta hű társam az létfenntartásban. Szóval ez a hasznos kis társ segít koncentrálni a fontos dolgokra. Sok mindent például kisöpör a fejünkből, haszontalan információkat, amikre úgysem lesz időnk, tehát felesleges (például az alvás utáni vágy...Ugyan, kinek kell az alvás? Felesleges úri-muri.). Elég rákoncentrálni egy pár dologra és hopp, máris szaladnak a napok egymás után. 

Na de hogy is néz kis az én kis robotom táncrendje:

A TO DO részben a következőkre figyelmeztet:

-Evés - etetés.
+ Vásárlás - mindig legyen otthon olyasmi, amit félhulla állapotban is el tudsz készíteni a gyerkőcnek + olyasmi, amit akkor is meg fog enni, ha beteg és amúgy semmit se kíván (Kubu, Actimel, túrórudi). Ha ezek nincsenek otthon, a robotka pánikot jelez... Hiszen, ha a gyerek beteg, te is bent ragadsz a lakásban, napokra-hetekre és akkor nincs Kubu, aki megmentene. Szóval ez az egyik legfontosabb feladat.

- Fürdés-fürdetés

- Altatás-alvás

- Ébredés-ébresztés

- Öltözés (utcai ruhába!! Kérlek..) - öltöztetés 

Számok

Olyan sok szám nem szükséges az életben maradáshoz. Azt már most elfelejtheted, hogy megjegyezz telefonszámokat, a barátnőd kapukódját (hahaha), tv műsorok időpontját (ne fáraszd magad ilyesmivel, úgyse lesz időd tévézni), névnapok dátumát (na ne röhögtess). 

A nyerőszámok tehát a következők: 

38,3 - ez az a hőfok, ami felett lázcsillapítót kell adni a gyerkőcnek. 

3 - ez az az óraszám, amit minden nap egyben le kell aludni, különben másnap csak a szekrényben lakó zombit tudod beküldeni dolgozni magad helyett.

20:30 - ha eddig nem sikerül ágyba parancsolnod a lurkót (na jó ez lehet, hogy kisBé specifikus), lemondhatsz a hármas számról egész nyugodtan. Ébresztgesd a zombit, holnap megy dolgozni!

16:15 - ez anyukánként változik, szóval ez csak az én bűvös számom - ha később érek kisBéért a bölcsibe, már alig van gyerek, amitől a világ legrosszabb anyájának érzem magam. 

05:30 - (ez is anyukánként változik) KELJ FEL!! / Vagy ébreszd fel a zombit!

A gyerkőc TAJ száma - jobb, ha megtanulod, az éjjeli ügyeleten úgyse fogod megtalálni a kártyáját a 100 literes táskádban. 

Többre sajnos nincs kapacitás szorri. 

Események

(programok, amik amúgy érdekelnének, ismerősök szülinapja, Apuka programjai - megpróbálhatod, de nem mindig fogékony rá a robot...vagy emlékeztet rá vagy nem. Sajnos ez már túlórázásnak számít...)

- a gyereked szülinapja
- a családtagjaid szülinapja
- a SAJÁT szülinapod - kérlek, ne felejtsd el!!!!
- Karácsony 
- telefonszámla befizetése ( ha kikapcsolják a telefonodat, megőrülsz, szóval erre mindig programozd be a robotot!!)
- szülői értekezlet (Próbáld meg, ez fontos!)
- munkahelyi fontos izék 

Hát ennyi lenne, másra sajnos nincs kapacitás...De a jó hír, hogy ezek az információk éppen elegendők ahhoz, hogy működtesd az mindent kézben tartó Anyukát. 

Néha, amikor a bölcsibe rohanok munka után úgy érzem, a lábaimat is a robot rakja egymás után. De akármilyen fárasztó is ez az egész, akármennyire kevés idő jut magamra, még mindig azt mondom, hogy senkivel sem cserélnék. Kitartás mamik, pár(tíz) év és 8 órákat alszunk zsinórban. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése